A június végi rendkívüli hőséggel kapcsolatban FELMÉRÉSt végeztünk a dolgozók körében. A cél az volt, hogy a tapasztalatok alapján lássuk, hogyan kezelték a PTE különböző szervezeti egységei a rendkívüli hőséget, és ezek a tapasztalatok hogyan hasznosíthatók a jelenleg készülő egységes home office-szabályozás kialakításában.
A válaszok három fontos tanulságra hívták fel a figyelmet:

• a rendkívüli hőség idején nem alakult ki egységes gyakorlat a home office alkalmazásában;
• sokan úgy ítélték meg, hogy munkájuk lehetővé tette volna az otthoni munkavégzést, mégsem kaptak erre lehetőséget;
• a dolgozói visszajelzések alapján a rendkívüli hőség nemcsak munkaszervezési, hanem munkavédelmi kérdésként is megjelent. Többen jelezték, hogy a legnagyobb megterhelést nem maga a munkavégzés, hanem a hőségben történő munkába járás jelentette, mások pedig arról számoltak be, hogy megfelelő hűtés nélküli helyiségekben kellett dolgozniuk.

A szöveges visszajelzések jól érzékeltetik ezeket a tapasztalatokat. Volt, aki azt írta, hogy bár az irodában működött a légkondicionáló, a napi csaknem egyórás utazás a tűző napon és a zsúfolt buszon jelentette a valódi megterhelést. Mások arról számoltak be, hogy 30 °C feletti, nem klimatizált irodában kellett dolgozniuk. Több visszajelzésben az is megjelent, hogy egy világos, intézményi iránymutatás a vezetők számára is segítséget jelentene a hasonló helyzetek kezelésében.
A részletes elemzést megküldtük a HR-nek is, és továbbra is várjuk a korábban ígért ütemtervet az egységes home office-szabályozás elkészítésével kapcsolatban.