You are currently viewing Nyílt levél a PTE rektorának

Nyílt levél a PTE rektorának

  • Post published:

Tisztelt Dr. Fábián Adrián Rektor Úr!

A TDDSZ PTE csoport, a PTE BTK NTI Tanárjelöltek Szakkollégiuma, a PTE MK LIFT Szakkollégium és a PTE BTK Kerényi Károly Szakkollégium nevében azért fordulunk Önhöz, mert az elmúlt időszak egyetemi eseményei – köztük a Szenátus október 1-jei ülése, valamint az egyetem jövőjével kapcsolatos, a közelmúltban megismert vezetői víziók – súlyos aggályokat vetettek fel bennünk az intézmény autonómiájával és a hallgatók helyzetével kapcsolatban.
Közösségünk értetlenül figyeli azt a gyakorlatot, amely a transzparenciát és az egyetemi polgárság bevonását mellőzve hoz meg stratégiai döntéseket, miközben a hallgatók valós szociális problémáit az egyetem egyre erőteljesebb piacosításának ígéreteivel igyekszik elfedni.
1. A demokratikus működés hiánya a Szenátusban
Az október 1-jei ülésen a Szenátus kifejezte azon preferenciáját, hogy a kuratóriumi rendszer (KEKVA) bizonyos elemeit hibrid formában fenn kívánja tartani. Függetlenül attól, hogy a javasolt modellel szakmailag ki ért egyet és ki nem, elfogadhatatlan, hogy egy ilyen horderejű, az egyetem 2021-es modellváltása óta feszültségeket hordozó kérdésben előzetes és érdemi kari egyeztetések nélkül nyilatkoznak. A delegáltaknak lehetőségük sem volt e kérdést a kari tanácsokkal és kollégáikkal megvitatni. Az a vezetői gyakorlat, amely a demokratikus vitát mellőzve, a kritika megfogalmazását ellehetetlenítve hoz meg alapvető működési döntéseket vagy fejezi ki álláspontját, súlyosan csorbítja az egyetemi autonómiát.
2. A piacosítás és a hallgatói valóság ellentmondása
A KITEP Tehetség Esték október 1-jei kerekasztal-beszélgetésén* hallottak alapján aggodalommal figyeljük, hogy az új vezetés az egyetem jövőjét a magántőke minél nagyobb arányú bevonásában és kiszolgálásában, a piaci alapon finanszírozott kutatásokban és a vállalatokkal való kooperációban látja. Ez a piacorientált szemléletmód, amely a versenyképességet helyezi mindenek elé, éles ellentétben áll a hallgatók és fiatal kutatók elemi érdekeivel: amíg az intézményi narratívát a vállalati projektek és a technológiai fejlesztések uralják, addig a hallgatók megélhetési nehézségekkel, lakhatási válsággal, a kollégiumi férőhelyek drasztikus hiányával és a mindebből fakadó kilátástalansággal küzdenek. Az egyetemen tanuló csaknem 25.000 hallgatóra alig több mint 4.000 kollégiumi férőhely jut. Az egyetemistákra nem pusztán a helyi gazdaságot (például az albérletpiacot) élénkítő fogyasztóként vagy a piaci igényeket kiszolgáló munkaerőként kellene tekinteni. Ők az egyetem polgárai, az intézménynek alapvető kötelessége lenne biztosítani számukra a szellemi kibontakozás és a méltó életkörülmények feltételeit. A tudás közjó, nem pedig árucikk; bizonyos tudományterületek esetében pedig a gazdasági hasznot előtérbe helyező logika alkalmazása nemcsak káros, de teljességgel értelmezhetetlen.
3. Szociális biztonság nélkül nincs tudományos kiválóság
Egy egyetem nem építhet sikeres jövőt mindaddig, amíg fiatal kutatóit és tehetséges hallgatóit elenyésző összegekkel, az ösztöndíjak elhibázott rendszerén keresztül gyakran csupán tízezerforintos tételekkel támogatja. Tisztában vagyunk azzal, hogy az ösztöndíjak alapját képező hallgatói normatíva meghatározása állami hatáskör: ennek haladéktalan emeléséért a HÖOK széleskörű hallgatói petíciója** jelenleg is zajlik. Mivel a normatíva mértéke évek óta változatlan, a tanulmányi ösztöndíjak minimuma mindössze 8.330 forint. Ennek a kollégiumi díj is többszöröse, nem is beszélve az átlagosan 180.000 forintos pécsi albérletárakról. Az egyetem vezetése azonban nem bújhat a központi alulfinanszírozottság mögé. Elvárjuk, hogy az intézmény saját forrásaiból olyan ösztöndíjprogramot dolgozzon ki, amely valódi támogatást jelent a hallgatók számára, és kompenzálja az utóbbi években drasztikusan megemelkedett megélhetési költségeket. Ha a PTE valóban jó kutatókat és elhivatott szakembereket kíván kinevelni, be kell látnia: a tudományos munka elsődleges feltétele a szociális biztonság. Érdemi, elmélyült kutatói munkát nem lehet úgy végezni, ha a hallgatók a létfenntartásuk érdekében, tanulmányaik mellett folyamatos bérmunkára kényszerülnek.
4. A doktoranduszok kiegészítő ösztöndíja
A doktori képzés hallgatóinak helyzete ennek a válságnak a lenyomata. Amint arra a több mint 250 ember által aláírt „Meg akarunk élni!” című petíció*** is rámutat, a doktori alapösztöndíj (amely komplex vizsga előtt 140.000, utána 180.000 forint) önmagában nem biztosít megélhetést. Egy friss felmérés**** szerint a hallgatók 84%-a nem tud megélni ebből az összegből, amely európai viszonylatban a második legalacsonyabb. Ezt a kilátástalan helyzetet tovább súlyosbítják a PTE doktori kiegészítő ösztöndíjának újonnan bevezetett, méltánytalan kritériumai: az ösztöndíjkiírás különbséget tesz a pályázók közt az alapján, hogy ki a munkáltatójuk (a PTE-nek dolgozók javára), miközben a publikációs elvárásokat hirtelen megszigorítja.
Ha az egyetemet kizárólag piaci érdekek vezérlik, az azonnali profitot nem hozó kutatások elsorvadnak, a humántudományokkal foglalkozó műhelyek és tanszékek pedig ellehetetlenülnek. A folyvást ismételt hívószavak, például az „innováció” és a „versenyképesség” nem pótolják a tisztességes ösztöndíjakat és a kiszámítható hallgatói életpályamodellt.
Mindezek alapján a TDDSZ PTE csoport, a PTE BTK NTI Tanárjelöltek Szakkollégiuma, a PTE MK LIFT Szakkollégium és a PTE BTK Kerényi Károly Szakkollégium közössége az alábbi konkrét lépéseket kéri a Rektor Úrtól és az egyetemi vezetéstől:
1. Érdemi párbeszédet: A hallgatókat érintő stratégiai kérdésekben (például az alapítványi modell fenntartása kapcsán) ne a fejük felett döntsenek! Kérjük, hogy egyeztessenek velünk: a hallgatók, az oktatók és az érdekképviseleti szervek bevonása nélkül az egyetemi vezetés nem hozhat felelős döntéseket. Olyan transzparens kommunikációra van szükség, ahol a vezetés nyitott a kritikára, partnerként tekint az egyetemi polgárságra, és ígéretek helyett érdemben reagál azokra a súlyos szociális és egzisztenciális problémákra, amelyek ma a pécsi egyetemisták és fiatal kutatók mindennapjait meghatározzák. Az egyetemi közösségnek joga van tisztán látni a saját jövőjét meghatározó folyamatokat.
2. Azonnali ösztöndíjemelést: Az emelkedő megélhetési költségek miatt szükségesnek tartjuk, hogy a kialakult helyzetben a PTE saját hatáskörében is vállaljon felelősséget, és emelje a kutatói, szociális és tanulmányi ösztöndíjak összegét.
3. A lakhatási probléma kezelését: A PTE hallgatóinak száma folyamatosan növekszik, de a kollégiumi férőhelyek száma stagnál, így a túljelentkezés óriási. A PTE számos hallgatójának lakhatási helyzete kritikus: a kollégiumba nem nyernek felvételt, az albérletárakat nem tudják kifizetni. Új kollégiumokra van szükség, hogy a PTE mindenkori hallgatóinak legyen megfelelő minőségű, megfizethető lakhatási lehetősége.

Tisztelettel:
TDDSZ PTE
PTE BTK NTI Tanárjelöltek Szakkollégiuma
PTE MK LIFT Szakkollégium
PTE BTK Kerényi Károly Szakkollégium